Felhő és távmunka jelentik a szoftvergazdálkodás új kihívásait – IPR-Insights License Consulting

Felhő és távmunka jelentik a szoftvergazdálkodás új kihívásait

80 gyártótól mintegy 2500 szoftver van egy átlagos nagyvállalatnál

A távmunka terjedése és a felhős alkalmazások egyaránt új feladatokat és egyúttal új megtakarítási lehetőségeket kínálnak a szoftvergazdálkodás és a licencoptimalizálás területén. Zsoldos Sándor, az IPR-Insights vezérigazgatója szerint örvendetes, hogy a magyar vállalatok bátran használják a felhőt, hiszen a technológia jelentette költségcsapdákat odafigyeléssel és rendszeres átvizsgálással el lehet kerülni. Az IT Business interjúja az ICT-Piac Nagykönyvében jelent meg.

ICT-Piac Nagykönyve 2020

ITB: Milyen változások figyelhetők meg a szoftvergazdálkodás és licencoptimalizálás területén?

ZSS: A járvány miatt tömegesen álltak át a vállalatok az otthoni munkavégzésre, ez pedig rengeteg feladatot adott, slágertéma lett. Ugyanis gyártónként változó, hogy az irodai környezetben megszokott szoftver otthon használható-e vagy kell hozzá különleges licenc, a meglévő licenc fedezi-e az új felhasználási területet. Sok munkánk volt ezen a területen. Miután a távmunka tartósan beépül ügyfeleink életébe, a szoftvergazdálkodás és licencoptimalizálás tanácsadói tevékenységünk során ezzel a területtel is kiemelten számolunk és odafigyelünk. A home office mellett a felhő bátrabb használatát is tapasztaltuk. A magyar vállalatok a kényszer hatására levetkőzték a felhővel szembeni ellenérzéseiket, a desktop-as-a-service és a szerveroldali szolgáltatásokat is tömegesen használják. Ez a terület is komoly tanácsadási feladatokat generál számunkra, hiszen az on-premise licenc nem minden esetben egyenértékű a felhő használati jogosultsággal.

ITB: Bonyolultabb terület a felhős szoftvergazdálkodás?

ZSS: Nem feltétlenül bonyolultabb, hiszen már a gyártók is gondoltak erre a területre, léteznek migrációs licencek, csak felhő használatra érvényes jogok vagy mindkét környezetben használatot engedélyező konstrukciók. A felhő egyik komoly csapdája abban rejlik, hogy nagyon könnyen tud a vállalat újabb és újabb szoftverekhez hozzájutni. Ha a középvezetőnek van egy vállalati bankkártyája, pillanatok alatt új szoftverekre fizethet elő. Ezáltal a klasszikus beszerzési modell megkerülésével vezethet be új alkalmazásokat, sokszor akár telepítés nélkül. Ennek kivédéséhez segítünk ügyfeleinknek a megfelelő ellenőrzési folyamatokat és szabályzatokat kidolgozni. A másik csapda a felhő használata után aktiválódik. A meglévő alkalmazások mögé egy-két kattintással lehet kétszeres erőforrást tenni, szintén akár a beszerzési folyamatok megkerülésével, ami megemeli a felhős szolgáltatások költségét. Ez pedig felboríthatja az előzőleg kiszámított megtérülési rátát, számos ügyfelünk panaszkodik a felhő kiadások gyors növekedésére. Érdemes ezt a területet is rendszeresen átvizsgálni, és például átállni a rugalmasabb, perc alapú licencelésre, ha évente csak kétszer van szükség megnövekedett processzor teljesítményre.

ITB: Van olyan kiemelt terület, ahol nem érdemes az optimalizálást halasztani?

ZSS: Ügyfeleink magyar és nemzetközi nagyvállalatok közül kerülnek ki. Beszédes, hogy az átlagos nagyvállalat 80 szoftvergyártó 2000-2500 szoftverét használja, vagyis van hol keresni a megtakarítási lehetőségeket. Talán ma a vállalatirányítási megoldások területe az, ahol a vizsgálatot nem ajánlott halasztani. Rengeteg munkát ad számunkra, hogy a piac legnagyobb szereplője 2027-ig kötelezővé tette a cégeknek egy új platformra történő átállást. Ha ez a váltás kötelező, akkor miért ne történhetne tiszta lappal? Sok esetben találkozunk azzal, hogy pár funkció használatának elkezdése megtízszerezi a licencköltséget – anélkül, hogy erről a felhasználó tudomást szerezne. Az érdekes, hogy amikor átvizsgáljuk ügyfeleink szoftvereit, akkor nagyon gyakran százalékban két számjegyű megtakarítást érünk el szoftvertanácsadói szolgáltatásainkkal, vagyis hamar megtérülő befektetésről beszélünk.